Kiállítások

Időszaki kiállítások (Zoltai Lajos terem)

2005. február 15 - április 8.

„Csipkézzünk együtt!”

A Szontágh család krónikája

(A csetneki magyar csipke kialakulása és újjászületése)

Horgolás és csipkeverő bemutató

Csetneki Magyar Csipke—Szontagh Nővérek

A Csetneki Magyar Csipke Alapítvány hivatalos honlapja

MAGYAR KULTÚRA NAPJA
városi rendezvényeire.
Időpontja:
2007. január 22.

16 órától
a Györffy István Nagykun Múzeumban
a
"Csetneki csipke "
című kiállítás megnyitása
Megnyitja:
Erdei T. Lilla
muzeológus,
az Iparművészeti Múzeum munkatársa

A Magyar Kultúra Napján, 2007. január 22-én Erdei T. Lilla, az Iparművészeti Múzeum munkatársa népes közönség előtt nyitotta meg a csipke művészetéhez illően szép, és mondhatni elegáns kiállítást. A régi és új csipkékből, csipkemintákból, fényképekből és egyéb dokumentumokból összeállított tárlat anyaga Medgyesiné Vághy Ida kutatásainak és elkötelezettségének köszönhető. Tíz éve, kézimunkakönyvek tanulmányozása során figyelt fel a csetneki csipke egyedi formavilágára, légies könnyedségére. Gyakorlott csipkekészítőként fejtette meg készítésük titkát, különleges technikáját, s mentette meg ezt feledéstől, ugyanakkor emléket állított a csetneki csipke alapítóinak: Szontagh Erzsébetnek és Arankának is. A több városban is nagy sikert aratott kiállítás előreláthatóan 2007 március végéig tekinthető meg.

Elérhetőségünk: csmcsalapitvany@freemail.hu

Tel: 06/52-314-355

Debrecen

“100 éves a Csetneki Magyar Csipke”címmel kiállítás nyílt a Csornai Múzeumban:

2005. május 2-től 2005. szeptember 30-ig

Csorna

2006.06.22. - 2006.10.01.

A csetneki csipke

Tiszafüred

Damjanich János Múzeum (Szolnok, Kossúth tér 4.)

2006. május 5-től 2006 június 3-ig

Szolnok

A kiállítás megnyitója

Karcag

A Szontagh család Gömör megye felső részében, Csetnek városában élt. A 19. században híres lett Csetnek a dohánytermesztés révén. Az 1880-as években a kormány abbahagyatta az asszonyokat foglalkoztató dohányművelést.

Szontagh Erzsébet (született 1856. szeptember 23, meghalt 1917-ben) és testvére Aranka (született 1858. július 14, meghalt 1950. július 21-én, 92 éves korában) segíteni akartak a munkanélkül maradt asszonyokon, s régi tervük megvalósításán dolgoztak. Asszonyokat, lányokat foglalkoztató háziiparról álmodtak. Ekkor ismerkedtek meg az írlandi csipkével. Átvették a kedvelt csipke készítésének módját, de eredeti magyar tervekkel dolgoztak. A 42 tanítvány az országos érdeklődés után 700 fő munkáját tudták értékesíteni itthon és Amerikában.

Sok tervezés, átalakítás tette igazi magyar csipkévé az egész országban. Át kellett térni a könnyű, lenge kivitelre, a horgolt alapról, a varrott alapra. Főbb elemei: a karika, bajuszka, apró csipke, karikadísz, cseresznye, rácsos gránátalma, cakkos tulipán.

1905 decemberében kiállítottak Budapesten, az Iparművészeti Múzeum tárlatán, és a Művészet és művelődés Nőegyletben. Az igazi fellendülés ekkor indult el. A terveket Szonthag Aranka készítette. 1907-ben 192 különféle tervrajza volt munkában. Az akkori Magyarország minden nagyobb városában voltak tanfolyamok, így Temesváron, Désen, Kolozsváron, Zágrábban, Budapesten, Kecskeméten s nem utolsó sorban Csetneken is sokan készítették a Csetneki csipkét. Felhasználói nem csak Magyarországon voltak, minden héten indult egy 1000 koronás csipkecsomag Amerikába. 1908 decemberében az Eperjesi Tulipánszövetség Magyar Védőegyesület kiállításon és vásáron emléklapot ajándékozott a rendezőség a testvéreknek. Az I. világháború beleszólt a szépen haladó munkába. A bedolgozókat nem tudták foglalkoztatni. Erzsébet beteg lett, s halálos ágyán megígértette testvérével, hogy folytatja a munkát.

Aranka 1940-ig nehéz körülmények között éltette a csipkét. Úgy érezte, ha Ő is behunyja a szemét, a csipkének vége!

Gömöri Múzeum
(Putnok)

2007.11.24. - 2008.04.30.
A Csetneki Magyar Csipke múltja és jelene